Ezen az oldalon arról olvashat, hogy melyek a szakképző intézmények és a szakképzést folytató köznevelési intézmények, valamint milyen képzési kategóriák vannak.

A szakképzés fogalma

A szakképzés felsőfokú szakképzettséget nem igénylő munkakör betöltéséhez vagy tevékenység végzéséhez szükséges

1. a) szakmára (és részszakmára) felkészítő szakmai oktatás és
2. b) szakképesítésre felkészítő szakmai képzés.

Szakképző intézmények

Technikum

A technikumban

1. a) az általános műveltséget megalapozó, az érettségi vizsgára és az érettségi végzettséghez kötött szakma szakmai vizsgájára felkészítő, valamint a szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulást vagy munkába állást elősegítő, illetve
2. b) érettségi végzettséggel kizárólag az érettségi végzettséghez kötött szakma szakmai vizsgájára felkészítő szakmai oktatás folyik.

A szakképzésért felelős miniszter – a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével kiadott – engedélye alapján a technikum az a) pontban meghatározott szakmai oktatást felsőoktatási intézménnyel közösen kidolgozott szakmai program alapján is megszervezheti.

A technikum kizárólag érettségi vizsgára történő felkészítést is szervezhet. Az ilyen felkészítés csak felnőttképzési jogviszonyban szervezhető meg a közismereti kerettanterv által meghatározott időtartamban.

A technikum érettségihez kötött, MKKR 5-ös szintű szakmák oktatását végzi. Technikumban nyolcadik évfolyamot követően, közismerettel együtt öt (nyolc szakma esetében hat), érettségi végzettség birtokában, vagy második technikusi szakma tanulása esetén közismeret nélkül kettő (nyolc szakma esetében három) évfolyamon folyik szakmai oktatás.

Okleveles technikusképzés: Okleveles technikusképzést azok a technikumok indíthatnak, amelyek a miniszter erre irányuló engedélyével rendelkeznek. A program a technikum és egy felsőoktatási intézmény – valamint a duális partner vállalat(ok) – együttműködésén alapszik. Az okleveles technikusképzés lényege, hogy a képzésbe beépített többlet ismeretanyag elsődlegesen felsőfokú alapozó ismeretek elsajátítására irányul. A képzési idő a „hagyományos” technikumival megegyező (5 vagy 6 év). Az ágazati alapoktatás a közös ágazati tartalommal folyik, vagyis az első két évben ugyanúgy az ágazati alapismereteket sajátítják el a tanulók. A többlet oktatási tartalom a szakmaválasztást követően, a szakirányú oktatás során épül be a képzésbe. Az okleveles technikusképzésben végzettek könnyebben jutnak be az adott felsőoktatási intézménybe a végzést követően. A képzést elvégzettek a magasabb szintű szakmai ismeretekre utaló „okleveles technikus” megjelölést használhatják.

További információ: https://palyavalasztasbaranya.hu/iskolarendszer/

Szakképző iskola

A szakképző iskolában

1. a) az adott szakma megszerzéséhez szükséges közismereti oktatást és az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakma szakmai oktatását magában foglaló, illetve
2. b) az alapfokú iskolai végzettséggel kizárólag az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakma szakmai vizsgájára felkészítő

szakmai oktatás folyik.

A szakképző iskola alapfokú iskolai végzettségre épülő, azaz MKKR 4-es szintű szakmák oktatását végzi. A szakképző iskolában nyolcadik évfolyamot követően, közismerettel együtt három (három szakma esetében négy), érettségi végzettség birtokában, vagy második szakma tanulása esetén, közismereti oktatás nélkül kettő (három szakma esetében három) évfolyamon folyik szakmai oktatás.

Az állami szakképző intézményben és az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott nem állami szakképző intézményben az együttműködési megállapodásban foglaltak alapján a szakmai oktatást előkészítő évfolyam előzheti meg. Az előkészítő évfolyamon

1. a) a technikum nyelvi előkészítést,
2. b) a szakképző iskola
3. ba) a szakma megszerzéséhez szükséges kompetenciák tekintetében történő orientációs fejlesztést, illetve
4. bb) dobbantó program keretében alapkompetencia-fejlesztést szervezhet.

Az állam által alapított szakképző iskola és – az együttműködési megállapodásban foglaltak alapján – az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző iskola műhelyiskola keretében a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz vagy a munkába álláshoz szükséges ismeretek megszerzésére szolgáló képzési formát indíthat.

További információ: https://palyavalasztasbaranya.hu/iskolarendszer/

Ágazati alapoktatás és ágazati alapvizsga

A szakmai oktatás két periódusra oszlik, ágazati alapoktatásra, mely csak szakképző intézményben szervezhető és szakirányú oktatásra. A közismereti képzéssel együtt folyó ágazati alapoktatás időtartama szakképző iskolában egy év, technikumban két év. A közismeret nélküli (vagyis az érettségire épülő, illetve pl. a második szakma tanulására irányuló) képzések esetében az ágazati alapoktatás fél éves időtartamú. Felnőttek esetében, illetve beszámítás alapján ezen időszak még rövidebb is lehet, illetve olyan szintű előzetes ismeret, tudás, vagy például azonos ágazatban korábban megszerzett képzettség alapján az is előfordulhat, hogy a résztvevőnek egyáltalán nem kell ágazati alapoktatásra járni. Az ágazati alapoktatást vizsga zárja, mely egyben az adott ágazatba tartozó tényleges szakma tanulásának kiválasztását biztosítja, s ezt követően kezdődhet meg a szakirányú oktatás, akár duális képzés keretében. Az ágazati alapvizsga eredménye beleszámít a szakmai záróvizsga eredményébe is. 

Rugalmas tanulási utak

Orientációs évfolyam

A szakma megszerzéséhez szükséges kompetenciák tekintetében történő orientációs fejlesztésre irányuló előkészítő évfolyam keretében a tanuló mentorálását, alapkészségeinek és kulcskompetenciáinak fejlesztését, pályaorientációjának, életpálya tervezésének elősegítését célzó tevékenység végezhető rugalmas tanulásszervezési és személyre szabott oktatási formában.

Dobbantó program

A dobbantó programban az vehet részt, aki a tizenötödik életévét betöltötte, és alapfokú végzettséggel nem rendelkezik. A dobbantó programba való bekapcsolódásra a tanév során bármikor lehetőség van.

Műhelyiskola

A műhelyiskola a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz vagy a munkába állásához szükséges ismeretek megszerzésére szolgáló képzési forma. A műhelyiskola folyamatos mentori támogatással hozzájárul a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy személyes és társas kompetenciáinak fejlesztéséhez és önálló életkezdéséhez szükséges alapismeretek átadásához.

A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a műhelyiskolában tanulmányokat akkor folytathat, ha

1. a) alapfokú végzettséggel nem rendelkezik és a szakképző iskola dobbantó programját – a szakképző iskola által kiadott igazolás alapján megállapíthatóan – elvégezte vagy
2. b) kizárólag alapfokú végzettséggel rendelkezik és a 16. életévét betöltötte.

A műhelyiskolában kizárólag részszakma megszerzésére irányuló felkészítés folyik, amelyet tanműhelyben vagy munkahelyi körülmények között a nappali rendszerben, egy–ötfős csoportokban kell megszervezni úgy, hogy a részszakma megszerzésének időtartama – a tanév, illetve a tanítási év rendjére tekintet nélkül – legalább hat, legfeljebb huszonnégy hónap közé essen. A műhelyiskolában a tanuló a szakképző iskolai tanulót az ágazati alapoktatásban megillető ösztöndíjra jogosult. A részszakma megszerzését követően a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy – a részszakmát magában foglaló szakmára vonatkozó – tanulmányait a szakképző intézményben külön felvételi eljárás nélkül a szakirányú oktatásban folytathatja.

Tanuló állami juttatásai: A tanuló ahhoz a szakképző intézményben szervezett szakmai oktatáshoz kapcsolódóan, amelyben ingyenesen vesz részt

1. a) az első szakma megszerzésével összefüggésben
2. aa) – a szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel részt vevő tanuló kivételével – ösztöndíjra és
3. ab) egyszeri pályakezdési juttatásra,
4. b) rászorultsági helyzete és jó tanulmányi eredménye alapján pályázat útján támogatásra jogosult.

A tanuló továbbá diákigazolványra is jogosult.

Szakképzést folytató köznevelési intézmények

Szakgimnázium

A szakgimnázium a nyolcadik osztályt követően öt évfolyamon érettségire és három képzési területen szakképesítésre felkészítő képzést folytat. Az első négy évfolyamon párhuzamosan folyik az érettségire történő felkészítés és a szakmai képzés, az ötödik évfolyamon csak szakmai képzés folyik. A szakgimnázium a gimnáziumi (technikumi) érettségit követően is biztosít kizárólag szakmai képzést, melynek időtartama két év.

Szakiskola

A szakiskola olyan sajátos nevelési igényű tanulók középfokú oktatását, illetve nevelését végzi, akik a többi tanulóval együtthaladásra nem képesek. A szakiskolában a tanulók szakmai oktatásban (teljes szakmára, vagy részszakmára felkészítésben), illetve szakmai képzésben (szakképesítésre felkészítésben) vehetnek részt. A szakiskolai oktatás és képzés egy előkészítő évfolyammal kezdődik, melyet két − vagy teljes szakma tanulása esetén négy − évfolyam követ. Az intézményben tanulók szakmai oktatása, illetve képzése megvalósulhat intézményen belül vagy akár duális képzésben is. Szakképzési ösztöndíjra csak a teljes szakmát tanulók jogosultak, a részszakmát, illetve a szakképesítést tanulók nem.

Képzési kategóriák

Információk arról, hogy mi az a

• szakma,
• részszakma,
• szakképesítés,
• tanúsítvány.

A szakmák

Államilag elismert középfokú végzettséget és szakképzettséget (szakmát) tanúsít és egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít:

• a technikumban szerzett oklevél és a
• a szakképző iskolában szerzett szakmai bizonyítvány.

A szakmákat a Szakmajegyzék tartalmazza. Szakmát csak és kizárólag technikumban és szakképző iskolában lehet tanulni iskolai végzettségtől, előképzettségtől és életkortól függően tanulói, vagy felnőttképzési jogviszonyban. A szakképző iskolában tanulható érettségihez nem kötött szakmák azonosító száma 4-essel kezdődik, a technikumban tanulható, érettségihez kötött szakmáké pedig 5-össel. További beiratkozási feltételek lehetnek az egészségügyi alkalmasság, illetve a pályaalkalmasság is.

A képzések megkezdését, a szakmák oktatását és a vizsgáztatást Képzési és Kimeneti követelmények (KKK) szabályozzák. Ezen alapdokumentumok nyilvánosak és mindenki számára elérhetők a következő oldalon: https://akkreditaltvizsgaztatas.ikk.hu/kkk-ptt.

A részszakmák

Bizonyos szakmák Képzési és Kimeneti Követelményei magukban foglalnak részszakmákat, illetve hozzájuk tartozó bemeneti-, képzési- és vizsgakövetelményeket is. Részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány:

• szakképesítést,
• ha a részszakmára történő felkészítés dobbantó program keretében és műhelyiskolában történt, államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít és
• legalább egy munkakör betöltésére képesít.

Részszakma tanulható szakképző intézményekben, szakiskolában és engedéllyel rendelkező felnőttképzőknél is. Sikeres szakmai vizsgát követően a részszakmák tekintetében szakmai bizonyítvány szerezhető akkreditált vizsgaközpontokban.

A szakképesítések

A szakképesítések nem szerepelnek a Szakmajegyzékben. A szakképesítések bemeneti-, képzési- és vizsgakövetelményeit Programkövetelmények szabályozzák, melyek elérhetők a következő oldalon: https://akkreditaltvizsgaztatas.ikk.hu/programkovetelmenyek

A szakképesítésekhez kapcsolódóan, akkreditált vizsgaközpontokban szervezett sikeres képesítő vizsgát követően megszerzett képesítő bizonyítvány:

• államilag elismert, önálló végzettségi szintet nem biztosító szakképesítést tanúsít.

Szakképesítés tanulható szakképző intézményekben, szakképzést folytató köznevelési intézményekben és engedéllyel rendelkező felnőttképzőknél is.

A képzés ingyenessége

Az állam

1. a) az első kettő szakma megszerzését – ideértve az ahhoz kapcsolódó előkészítő évfolyamban, illetve a műhelyiskolában való részvételt is – az első szakmai vizsga befejezéséig, a második szakma esetén legfeljebb három tanéven keresztül,
2. b) a szakmai képzéshez kapcsolódó első szakképesítés megszerzését – ideértve a 607/2023. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti mérlegképes könyvelői, adótanácsadói hatósági képesítéseket is – az első képesítő vizsga befejezéséig és,
3. c) a technikumban tanulói jogviszony, illetve felnőttképzési jogviszony keretében az érettségi bizonyítvány megszerzését

az általa, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben ingyenesen biztosítja. A javító- és pótlóvizsga ingyenessége a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnése utáni első javító- és pótlóvizsgára is irányadó. A szakképzésben való ingyenes részvétel szempontjából nem számít önálló szakma megszerzésének a munkakör magasabb színvonalon történő ellátása céljából a meglévő részszakmát magában foglaló szakmára történő felkészítés és szakmai vizsga letétele.

Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, valamint ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, a szakgimnáziumi nevelésben-oktatásban a második szakképesítés megszerzését biztosító első képesítő vizsga, szakmai vizsga befejezéséig, a szakiskolai nevelésben-oktatásban az adott szakképesítés, szakképzettség megszerzését biztosító első képesítő vizsga, szakmai vizsga befejezéséig, valamint a készségfejlesztő iskola utolsó gyakorlati évfolyamának befejezéséig a magyar állam közszolgálati feladata. Ingyenes részvétel szempontjából nem számít önálló szakképesítésnek a munkakör magasabb színvonalon történő ellátása céljából megszerzett szakképesítés. Ingyenes az iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanuló részére.

A tanulói jogviszony és a felnőttképzési jogviszony

A szakképzésben

1. a) a tanuló tanulói jogviszonyban,
2. b) a képzésben részt vevő személy felnőttképzési jogviszonyban áll.

Tanulói jogviszony tanköteles kiskorúval, továbbá a szakmai oktatásban részt vevő tanulóval hozható létre annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyikben a tanuló a huszonötödik életévét betölti.

Szakmai képzés kizárólag felnőttképzési jogviszonyban szervezhető. Ha a tanuló szakmai képzésére a szakképző intézményben a szakmai oktatással vagy a köznevelési intézményben a szakgimnáziumi vagy a szakiskolai nevelés-oktatással párhuzamosan kerül sor, a szakmai képzés, illetve szakiskolában a szakmai oktatás tanulói jogviszony keretében is megszervezhető.

Felnőttoktatás (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 60. §)

A tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) a köznevelési törvényben foglaltak szerint vehet részt.

 A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben

1. a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik,
2. b) középfokú iskola (szakiskola, szakgimnázium, gimnázium) esetén huszonötödik

életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.

A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

Sajátos nevelési igényű tanuló, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, az előző bekezdés a)–b) pontjában meghatározott életkorhoz kettő évet hozzá kell számítani.

Tanúsítványt adó iskolarendszeren kívüli képzések, tréningek

Felnőttképzők bejelentés, vagy engedély alapján végezhetnek felnőttképzési tevékenységet (https://far.nive.hu/kezdolap).

Felnőttképzési engedéllyel nem rendelkező felnőttképzőnél nem lehet:

• sem részszakmára felkészítő,
• sem szakképesítésre (képesítő vizsgára) felkészítő, valamint
• az állam, vagy az Európai Unió által támogatott tanfolyamon, tréningen részt venni.

A fenti kategóriákban csak felnőttképzési engedéllyel rendelkező felnőttképzők képezhetnek.

A felnőttképzők a képzéseik elvégzésének igazolására tanúsítványt állítanak ki. A tanúsítvány, ha a képzéshez jogszabályban meghatározottak szerint vizsga kapcsolódik, a vizsgára jelentkezés feltétele.

A tanúsítvány:

• szakképesítést és szakképzettséget nem tanúsít,
• munkakör betöltésére nem, tevékenység folytatására jogszabályban meghatározott esetben jogosít.

További információ a felnőttképzéssel kapcsolatban: A felnőttképzés új rendszere

Kapcsolódó jogszabályok:

Köznevelés:

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

Szakképzés:

• 2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről
• 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról

Felnőttképzés:

• 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről
• 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról